Kétségkívül terjed a hír az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos aláírásgyűjtésről, Szóval íme néhány feltett és fel nem tett kérdésre válasz.
Mi ez az egész?
Az ifjúságügy terepe a családon és iskolán túli terület, alanyai a magukért már igen, másokért még nem felelősséget vállalók (kb. 10-30 éves korcsoportok). A gyerekek-serdülők-fiatalok (együtt: ifjúság) több időt töltenek az iskolán kívül, mint belül, többet vannak a családtól távol, mint vele, így érthetővé válik az igény: ezt a – ún. harmadlagos szocializációs - közeget is valamilyen módon támogatni, szabályozni lenne szükséges (bután fogalmazva a délutánok, a hétvégék és a nyarak terepét).
A lényeg, hogy a családon és iskolán túl is legyen figyelem az ifjúsági korosztályokra.
Ma nem létezik egységes és koherens ifjúsági jogi szabályozó környezet. Néhány elem szabályozása megvan, de átfogó, egyértelmű és egységes jogszabályi környezet nem segíti az ifjúsági munkát. A többször módosított 1995 évi LXIV törvény (Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről) adja háló legerősebb elemét, emellett néhány miniszteri rendelet, kormányhatározat és miniszteri határozat jellemzi a szektort. Ma az ifjúsági szolgáltatási környezet csak igen kis szeletét szabályozza jogszabály, s így az ifjúsági szolgáltatások, intézmények léte, működése nem jogszabályi legitimáción alapul.
Miért kell törvény?
Az államnak felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, valamint, hogy alkotmányban rögzített jogaikkal élni tudjanak. Az ifjúsági korosztályok esetében e felelősség speciális intézkedéseket és figyelmet követel meg. Az államnak továbbá érdeke, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, s hogy maguk is képesek legyenek azok átörökítésére, alakítására. Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként, ezért a politikumnak szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. (Az állam „látja” őket, ha iskolában vannak – de nem látja őket, ha mellette vagy kívül; látja őket, ha akut betegek – de nem látja őket, amikor az egészségüket kockáztatják; látja őket, ha munkanélküliek lettek, de nem látja, amikor munkavállalási képességeik hiányában csődöt mondanak; befogadja őket, ha segítségre szorulnak és erről az illetékesek jelzést kapnak – de nem „törődik” velük, ha jelzés hiányában nem kerülnek kapcsolatba a rendszerrel stb. – részlet a Nemzeti Ifjúsági Stratégiából.)
Miért aláírásgyűjtéssel?
Az ifjúsági közfeladatokról szóló törvény a rendszerváltás óta várt, évtizede folyamatosan ígért dokumentum. Először 2000-ben, majd többszöri próbálkozás után 2006-ban öltött konkrét formát, de a Parlamentnek elfogadni eddig egyetlen alkalommal sem sikerült. Az ifjúsági civil szektor évek óta várja, kéri, követeli a törvényt, ezzel is elismerve-serkentve az ifjúsági diszciplína megerősödését: eredmény nélkül.
A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló (1998. évi III.) törvény szerint, amennyiben egy az OVB által elfogadott népi kezdeményezéshez sikerül összegyűjteni 50 000 aláírást, úgy a Parlament plenáris ülésen kell tárgyalja az ifjúsági törvény tervezetét. Az ifjúsági szakma, megelégelve majd egy évtized kudarcát, kidolgozta az ifjúsági törvény normaszövegét és népi kezdeményezést indít annak parlamenti tárgyalásáért. Terveink szerint a kampány olyan helyzetet teremt, amely nem engedi a két nagy párt kihátrálását, a másik által generált jelentős presztizsveszteség nélkül.
Mi a projekt célja?
A projekt általános célja az ifjúságügy, mint önálló entitás ismertségének és elismertségének formálása, konkrét célja, 100 000 ifjúsági törvényt támogató aláírás összegyűjtése és benyújtása. A tervezett kérdés/aláírásra váró mondat: A Magyar Országgyűlés tárgyalja meg az ifjúsági közfeladatokról szóló törvényjavaslatot, amely a www.ifjusagitorveny.hu oldalon olvasható.
Kik készítették a szöveget?
A mostani törvényjavaslat normaszövegét ifjúsági szakértők készítették, azt megtárgyalta és elfogadásra javasolta a 2007 novemberi – ifjúsági törvényt! MOST!, 187 szervezeti résztvevővel megrendezett parlamenti konferencia.
Honnan van erre pénz?
A logó, pult, sapka, póló elkészült. Az emléklap, a képzés és az aláíróív sokszorosításának költségeit pályázatból álljuk. A weblap tartalmát az Excenter Kutatóközpont támogatja.
Mi a törvényjavaslat tartalma?
A törvényjavaslat tartamát tekintve rendezi az állam ifjúsági feladatait (országgyűlés Kormány, illetékes tárca, önkormányzatok), meghatározza az ifjúsági szolgáltatásokat (ifjúsági közösségi tér, ifjúsági információs pont, ifjúsági információs és tanácsadó iroda, felkereső ifjúsági szolgáltatás, ifjúsági tábor) és azok működését, valamint a helyi önkormányzatok ifjúsággal kapcsolatos feladatait. Szól a civil ifjúsági szektorról (Magyar Ifjúsági Konferencia, Nemzeti Ifjúsági Képviselet, helyi ifjúsági önkormányzatok), a civil-kormányzati együttműködésekről (civil erőforrások bevonása az ifjúsági közfeladatok ellátásába, Ifjúsági Koordinációs Tanács, Ifjúsági Alapprogram, Regionális Ifjúsági Tanács) és az országos és regionális ifjúsági szolgálatokról.
