Az Országgyűlés hétfőn, október 26-án 328 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 4 tartózkodással elfogadta és csütörtökön a magyar közlönyben is közzétette a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát.
2007 szeptemberében a stratégia kidolgozását egy szakemberekből álló csoport kezdte meg. A kormányzati megbízás egy olyan dokumentum elkészítéséről szólt, melyet az európai szakirodalom komplex megközelítésnek, integrált ifjúságpolitikának hív, azaz a munka az ifjúság élethelyzetét befolyásoló elemenként elemzi az ifjúság helyzetét, feltárja az őket körbevevő társadalmi kontextust, és az ágazati logikából adódóan összegzi az ágazatok ifjúsággal kapcsolatos teendőit, valamint a demokráciatanulás és szocializáció – mint ifjúsági szakágazati problémakör részei – lehetséges megoldásait.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia ideológiamentességre törekszik, kerülve a pártok társadalompolitikai felfogásából adódó nézetkülönbségek megjelenítését. A dokumentum célokat fogalmaz meg, de a célokhoz vezető út kijelölését meghagyja az aktuális Kormány mozgásterének. Mindemellett a stratégia nem értéksemleges, hiszen hangsúlyosan kezel olyan témákat (pl. család, prevenció, szociális biztonság) amelyek a gyerekek, serdülők, fiatalok élethelyzete, sikeressége szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.
A dokumentum átfogó, horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A részcélok megvalósításának módját, sorrendjét, felelőseit a stratégiához kapcsolódó, Kormány által elfogadandó mindenkori rövid távú cselekvési programok kell, hogy tartalmazzák. A stratégia végrehajtásában a kormányzati, önkormányzati és piaci aktorok mellett jelentős szerepet vállalhat a non-profit szektor. Az alkalmazott megközelítés fejlesztési típusú, a megoldási javaslatok az ifjúságra, mint lehetséges erőforrásra tekintenek, így nem az ellátási formák és nem a juttatások állnak a középpontjában, hanem a lehetséges egyéni, közösségi fejlesztések.
A Stratégia időintervalluma 15 év. Az értékelést meghatározott rendszerességgel – első ízben 2012 első félévében kell elkészíteni, ezzel együtt el kell végezni a részcélok felülvizsgálatát (gördülő tervezés). A tervezés módszertanában különös hangsúllyal szerepel a nyilvánosság biztosítása és a folyamat egészének, valamint az elért eredményeknek az értékelése.