Csak egyszer vagyunk fiatalok...

Végre elkezdődött az Új Ifjúsági Szemle régi lapszámainak feltöltése a webre és ráadásul rögtön a 2009-es évi anyagok kerültek fel először. Másik jó hír, hogy megjelent a 26-os szám, remek írásokkal

A tartalomból...
 
 Székely Levente - Nagy Ádám: Civil társadalom
 Az írás a Nemzeti Ifjúsági Stratégia ifjúságszakmai pillérének helyzetelemzéséhez kíván empirikus adatokkal hozzájárulni. A cikk foglalkozik az ifjúsági szolgáltató szervezetek helyzetével, a feladatellátásban elfoglalt szerepükkel, a döntéshozatalban való bekapcsolódásukkal. Átfogó ifjúsági szervezeti adatok híján, teszi mindezt a hozzáférhető adatmorzsák erejéig. A szervezeti feltételrendszer mellett az ifjúsági szolgáltatások célcsoportjának szokásai és attitűdjei, az ifjúsági részvétel problémái is megjelenítésre kerülnek.
 Kulcsszavak: ifjúsági szervezetek, döntéshozatal, feladatellátás, részvétel, ifjúsági szolgáltatások, Nemzeti Ifjúsági Stratégia

  Nagy Ádám - Székely Levente: Erőforrások és feltételek
 A NIS tervezete e fejezetben két alapvető kijelentést tartalmaz: egyfelől a forráselosztást alakítaná át, illetve az intézmények akkreditációs szempontjait találná ki, másfelől a nem állami források bevonását helyezi fókuszba. Célkitűzések szerint az átlátható forráselosztás területén a pályázati hozzáférés egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele és az ifjúsági korosztályok tagjainak kezdeményezéseit ösztönző rendszer kialakítása, illetve az együttműködő (co-management, co-decision) rendszer működtetése a kívánatos. Vizsgáljuk meg tehát, hogy menyire átlátható, mennyire projektbarát és mennyire közösen vezetett a pályázati rendszer, egyidejűleg bemutatva az ifjúság számára is rendelkezésre álló forrásokat.
 Kulcsszavak: pályázati rendszer, állami források, nem állami források, ifjúsági intézmények, Nemzeti Ifjúsági Stratégia
 
 Bíró Endre - Nagy Ádám: Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka
 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia kilencedik beavatkozási területe a következőket jelenti:
 a) A Stratégia megvalósításának biztosítása: A stratégiai tervezés fontos szabályainak egyike, hogy a tartalom mellett a nyitott tervezésen keresztül megtörténjen a kulcsszereplők bevonása. A Stratégia elfogadása (326 igen, 29 nem és 4 tartózkodás az Országgyűlésben), és a háttértámogatás is azt jelzi, hogy esetünkben mind a civil, mind a szakértői, az igazgatási és a politikai szféra bevonása megtörtént.
 b) Az ifjúsági közfeladatok rendszerezése: Magyarországon jelenleg –bár az elmúlt évek során több kezdeményezés is született mind kormányzati, mind civil részről –nincs önálló és átfogó, az ifjúsági közfeladatokat szabályozó törvény.
 c) Gyermek és ifjúsági jogérvényesülés elősegítése: A magyar jogi szabályozásban állami kötelezettségről csak a gyermekjogok esetében beszélhetünk; az ifjúsági jogok némelyikével (lakás, képzés, munka) kapcsolatosan csak e jogok érvényesülésének elősegítése szerepel közfeladatként az Alkotmányban.
 d) Az ifjúsági szakmák feltételrendszerének bővítése: Ifjúsági képzések területén különbséget kell tennünk a nemformális, illetve önkéntesképzések és az ifjúsági szakképzések között. Míg ez előbbit az ún. Youthpass/Europass eddig nem túl elterjedt megoldásai lennének hivatottak rendszerbe foglalni, addig a felsőfokú ifjúságsegítő szakképzés elindítását az ifjúságsegítő szakma szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 7/2002.(V.25.) ISM-OM rendelet tette lehetővé.
 Kulcsszavak: gyermek és ifjúsági jogok, ifjúsági szakma, ifjúsági közfeladatok, Nemzeti Ifjúsági Stratégia
 
 Murányi István: Tizenévesek előítéletessége és demokráciához való viszonya
 A tanulmány a fiatalok demokrácia-felfogásával és az egyes etnikai csoportokkal szembeni előítéleteivel foglalkozik. A 2005-ös és 2008-as adatokat felhasználó munka szerint a középiskolás diákok elsősorban a roma és a román származású társaikkal szemben táplálnak előítéleteket, ugyanakkor legtöbbjük elfogadna padtársának erdélyi magyart. A fiatalok leginkább a magánélet tiszteletben tartását, a törvények tiszteletét, a szólásszabadságot, a társadalmi igazságosságot és a törvény előtti egyenlőséget tekintik a demokrácia részének, míg az olyan politikai alapfogalmakat, mint a többpártrendszer, vagy a politikai választás lehetősége, illetve a kisebbségi jogok érvényesülése már kevésbé tekintik a demokrácia fogalmába tartozónak. Többváltozós elemzésekre támaszkodva a középiskolás diákokat kéttípusú demokrácia-értelmezéssel lehet jellemezni (a civil demokrácia és a politikai demokrácia). A további elemzéssel két elkülönülő állampolgárság-értelmezést találunk a fiatalok gondolkodásában (nemzeti- és egalitariánus állampolgár). A tanulmány második részében a különböző demokrácia- és állampolgárság-értelmezések és a szociokulturális változók közötti összefüggésekkel foglalkozik a szerző, lineáris regresszió segítségével vizsgálja a kétféle attitűd és a társadalmi-kulturális jellemzők kapcsolatát.
 Kulcsszavak: előítéletek, demokrácia-értelmezések, állampolgárság-felfogás, fiatalok, középiskolások
 
 Sik Domokos - Középiskolások állampolgári értékei: a republikánus, a liberális és az antidemokratikus értékek szocializációs háttere
 A tanulmány a rendszerváltás politikai szociológiájának egyik legfontosabb kérdésével foglalkozik: milyen változásokon ment keresztül az eltelt időszakban az államszocializmusban kialakult állampolgári kultúra? Adott állampolgári kultúra adott politikai szocializációs klímára vezethető vissza. Ezért azt vizsgálom, hogy a különböző politikai szocializációs klímák milyen állampolgári attitűdök kialakulásához vezetnek. A vizsgált attitűdöket három csoportra osztottam: külön kerültek elemzésre a liberális, a republikánus és az expliciten antidemokratikus beállítódást valószínűsítő szocializációs klímák mibenléte és időbeli átalakulása. A politikai szocializációs klímákat a klasszikus szocializációs ágensek alapján jellemeztem: így a család (azon belül a strukturális sajátosságok, a nevelési miliő, a gazdasági-kulturális-társadalmi tőkével való ellátottság, a politikai kommunikációs jellegzetességek), az iskola (azon belül az iskola demokratikus gyakorlatának objektív és szubjektív jellemzői, az esetleges iskolai közéleti szerepvállalás), a kortárs csoportok és a médiafogyasztás (TV, nyomtatott sajtó, internet) sajátosságait tekintettem független változóknak. A kérdések megválaszolására egy középiskolások demokráciával kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló, 2005-ben és 2008-ban felvett, Budapest, Baranya, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs–Szatmár–Bereg megye középiskolás populációjára reprezentatív adatbázis elemzésével teszek kísérletet.
 Kulcsszavak: állampolgári attitűdök, liberális, republikánus, antidemokratikus beállítódások, politikai szocializáció, fiatalok
 
 Szabó Ildikó: Nemzeti identitás és politikai szocializáció
 A dolgozat központi gondolata, hogy a politikai rendszerekre jellemző a politikai szocializáció modellje. A rendszerváltás utáni politikai szocializáció modelljét fragmentált modellnek nevezhetjük. A nemzeti és az állampolgári identitás mintái, a múlt kérdései, az előző korszakok megítélése és a nemzet fogalmának értelmezése megosztja a társadalmat és a politikai élet szereplőit. Nem formálódott ki az állampolgári identitással kapcsolatos kérdéseket szakpolitikai síkra és társadalmi gyakorlatra lefordító ifjúságpolitikai stratégia. Az iskolai állampolgári szocializáció alacsony hatásfokú; hasonlóan a Kádár-korszakhoz, most is alapvetően a konfliktusok kerülésére szocializál. A fragmentált modell nem tud választ adni a kollektív identitásokat érő kihívásokra, és nem lehet benne elsajátítani a konfliktusok demokratikus kezelését. Ugyanakkor jelentős benne a nemzeti tematika identitásformáló szerepe. A nemzeti tematika elsősorban a jobboldali politikai pártok diskurzusain keresztül jut el az identitásminták iránt különösen fogékony fiatal nemzedékekhez.
 Kulcsszavak: politikai szocializáció modelljei, fiatalok nemzeti identitás, politikai szocializáció, a fiatalok politikához való viszonya
  

Az Új Ifjúsági Szemle archívuma: http://www.uisz.hu/archivum.htm